Mi az a BRICS?
A BRICS betűszó öt jelentős feltörekvő gazdaság társulását takarja. Az öt ország Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság. (A betűszó az öt ország angol nevének kezdőbetűiből áll össze : Brasil, Russia, India, China és Republic of South Africa.) Az országcsoport neve a Dél-afrikai Köztársaság 2010-es csatlakozását megelőzően BRIC volt. A BRICS-tagok mindegyike gyorsan fejlődő és frissen iparosodott ország. Jelentős regionális és globális befolyással rendelkeznek, pl. mind az öt ország tagja a világ legnagyobb gazdaságait tömörítő G20-nak.[1]
2013-ban a BRICS-országok közel 3 milliárd embert képviselnek, ami mintegy 40%-a a föld teljes lakosságának. Az öt ország összesített nominális GDP-je a világ GDP-jének mintegy 20%-át teszi ki.
Tartalomjegyzék
Történelme
Az eredetileg négy BRIC-ország (Brazília, Oroszország, India és Kína) külügyminiszterei 2006 szeptemberében találkoztak New Yorkban, melyet további magas szintű találkozók sorozata követett.
A BRIC-országok első csúcstalálkozóját 2009 júniusában tartották az oroszországi Jekatyerinburgban, melyen mind a négy országot azok első számú vezetői képviselték. A csúcstalálkozó fókuszában a globális gazdasági helyzet javításának eszközei, a pénzügyi intézményrendszer reformja, továbbá a négy ország még hatékonyabb jövőbeni együttműködésének kérdései álltak. A BRIC-országok bejelentették egy új globális tartalék deviza létrehozásának szükségességét. A jekatyerinburgit követően minden évben egy csúcstalálkozót rendeztek, melyeknek mindig más tagország adott helyszínt.
A Dél-afrikai Köztársaság felvételének folyamata 2009 augusztusában kezdődött. Az ország 2010. december 24-én vált a társulás tagjává. Az országcsoport nevét BRICS-re változtatták.
Tevékenysége
2011-ben megalakították a BRICS Fórumot, egy független nemzetközi szervezetet a BRICS-tagok közötti kereskedelmi, politikai és kulturális együttműködés bátorítására.[2]
2012. júniusában a BRICS-országok 75 milliard USD összegű alap létrehozását vállalták a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitelezési erejének növelésére - feltéve, hogy az IMF megszavaz bizonyos reformokat. 2013. márciusában, az 5. BRICS csúcstalálkozó során Durban-ban (Dél-afrikai Köztársaság) a tagok megegyeztek egy globális pénzügyi szervezet létrehozásában, mely vállaltan a nyugati dominanciájú IMF és Világbank vetélytársa lenne.[3] A Világbank és az IMF nyugati dominanciájára jellemző, hogy a világ jelenleg második legerősebb gazdaságával bíró Kína kevesebb szavazattal rendelkezik, mint a Benelux államok. Amerika és Európa ezidáig nem sietett az aránytalanság orvoslására.[4] A BRICS által létrehozni tervezett új fejlesztési bank körüli megállapodásokat 2014-re szerették volna lezárni.[5] Azonban a tehermegosztás és a bank székhelye körül kialakult viták késleltették a megegyezést.
2014 márciusában a BRICS-országok külügyminisztereinek találkozóját követően kiadott kommünikében a miniszterek "aggodalmuknak adnak hangot a 2014. novemberre tervezett G20-as találkozó kapcsán a médiában megjelent kijelentések miatt. A G20 vezetése minden tagállam feladata. Egyetlen tagállam sem határozhatja meg egyoldalúan a találkozó természetét és jellegét." A 2014-es krími válságot övező feszültségre utalva a miniszterek megjegyezték: "Az ellenséges nyelvezet, szankciók és ellenszankciók eszkalálódása nem járul hozzá a nemzetközi joggal és az ENSZ Alapokmányával összhangban lévő, fenntartható és békés megoldáshoz." [6] Mindez válasz volt Julie Bishop ausztrál külügyminiszter korábbi kijelentésére, miszerint talán meg kellene tiltani Putyin részvételét az ausztráliai Brisbane-ben, 2014. novemberben esedékes G20-as csúcstalálkozón.[7]
2014. július 15-én, a BRICS 6. csúcstalálkozóján a brazíliai Fortalezában aláírták a dokumentumot a New Development Bank (NDB) nevű fejlesztési bank létrehozásáról. Az NDB székhelye Sanghaj lesz, elnökségét pedig az alapító tagok rotációs rendszerben töltik majd be. Elsőként India delegáltja veszi át a bank irányítását, majd sorrendben Brazília, Oroszország, Dél-Afrika és Kína képviselője követi. A tagországok 10-10 milliárd dollárral járulnak hozzá a bank alaptőkéjéhez, majd az így összejött 50 milliárd dollárt később 100 milliárd dollárra emelik. A bank a BRICS országokban és az általuk képviselt fejlődő régiókban finanszíroz majd fejlesztési projekteket
Nos,ha Nigéria kérheti, akkor akár kis országunk is kérheti tagfelvételét ehhez a szervezethez is, ha szét hullik az euróövezet. Mindenesetre valószínűleg érdemesebb lesz fordulni az NDB-hez, mint az IMF-hez!!
Ezért fontos hát a "keleti nyitás" Kína és Oroszország felé!
Mi helyetesítheti a "Déli Áramlat" gázvezetéket?
Csakis földrajzi elhelyezkedésünket és a Duna folyami csatornát tudjuk kihasználni és előnyünkre fordítani. Ebből a célból életre kellene kelteni az Ózdi kohászatot, valamint a Ganz gyárat, ahol még a dunai halyózásra alkalmas merülésű, nem túl nagy kapacitású tengerjáró tartályhajókat építhetnénk a MAHART számára. Ezeken lehetne lehalyózni a Duna-deltán és a Fekete-tengeren keresztül Oroszországig cseppfolyós gázért. Visszafelé adhatunk el belőle talán a románoknak, bulgároknak, a szerbeknek, és talán az osztrákoknak, ha azok nem a németektől vesznek inkább az Északi-áramlaton keresztül, ami szintén az oroszoktól jön. Mindenesetre, ha csak magunknak szállítunk, odafelé vihetünk az oroszoknak jófajta magyar búzát, vagy amit szeretnének feldobva a hazai mezőgazdaságot, MINT RÉGEN A KGST IDEJÉN!!!
Hogyan lehetne kiaknázni geotermikus lelőhelyeinket?
Mindenki tudja, leginkább az osztrákok- hiszen velük vagyunk legnagyobb versenyben- hogy a fürdő- és gyógyvizek nagyhatalmai közé tartozunk. Azonban mi állunk nyerésre a sógorokal szemben, s szerintem ennél több gyógyfürdő már a hazai piacon is besokalna, nem jönne több külföldi vendég, inkáb csak a szomszéd településtől vinné el a kuncsaftot. Ellenben állami segiítséggel, valamint az izlandiaktól vett technológiával kinyert geotermikus enegiával sok sok gázt és villanyáramot megspórolhatnánk.
Vissza kell állítani a Mezőgazdasági Termelő Szövetkezeteket!
Nem is kellett volna engedni, hogy megszűnjenek!!!.. Az Antall kormány nagy hibája volt!.. Most, a válság kellős közepén visszacsinálni, sokkal nehezebb, hiszen előbb piacot kell kutatni!.. Keleti nyitás: Oroszország, Kína, India.
