A müncheni lap szerint a kancellár Davosban felvetette, hogy az Európai Unió és az Eurázsiai Gazdasági Unió tárgyalásokat kezdhet „egy közös kereskedelmi övezet keretein belüli együttműködés lehetőségeiről", ha sikerül békét teremteni Ukrajnában. Sigmar Gabriel alkancellár még tovább ment, sürgette, hogy az EU-ban induljon el a diskurzus arról, mit lehet felkínálni Moszkvának a háború utáni időkre. „A következő lépés a diskurzus egy szabadkereskedelmi övezetről” – mondta a szociáldemokrata politikus Davosban, hangsúlyozva, hogy az EU-nak „kiutat kellene ajánlania Oroszországnak”.

Merkel és Gabriel a „Lisszabontól Vlagyivosztokig terjedő” szabadkereskedelmi övezet kifejezést használta, amely Vlagyimir Putyin orosz elnöktől származik. Ugyanakkor mindketten hangsúlyozták, hogy ez egy hosszú távra szóló elképzelés, és mindenekelőtt szükséges az, hogy Oroszország tiszteletben tartsa a minszki tűzszüneti megállapodást – írta a Süddeutsche Zeitung.

A kancellár a világgazdasági fórumon ismét elítélte a Krím félsziget bekebelezését Oroszország részéről, és kijelentette, hogy Moszkva lépése miatt elkerülhetetlenek voltak a szankciók. Az Oroszország elleni büntetőintézkedéseket akkor lehet visszavonni, ha megszűnik azok kiváltó oka. „Itt sajnos nem tartunk” – mondta Angela Merkel a beszámoló szerint.

Lisszabontól Vlagyivosztokig

A Süddeutsche Zeitung felidézte, hogy Putyin 2010-ben a lap gazdasági konferenciáján javasolta „egy harmonikus gazdasági közösség” kialakítását a „Lisszabontól Vlagyivosztokig” terjedő térben, Merkel pedig az utóbbi hónapokban többször jelezte, hogy hajlandó az EU és az orosz vezetésű Eurázsiai Gazdasági Unió érdekeinek egyeztetésére, kiegyensúlyozására.

A napokban Federica Mogherini, az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is hasonló javaslatot tett, azt írta egy feljegyzésben a tagállamoknak, hogy az EU-nak az ukrán válság fokozatos rendezése érdekében fontolóra kellene vennie az együttműködés felélesztését Oroszországgal globális diplomáciai és kereskedelmi ügyekben.

Mogherini szerint a Moszkvával szembeni szankciós politikát ki kellene egészíteni „egy kezdeményezőbb hozzáállással”, hogy az unió ne csak kényszerrel, hanem diplomáciai nyereségek reményével is váltásra ösztönözze az orosz vezetést Ukrajna kérdésében. A külügyi és biztonságpolitikai főképviselő hangsúlyozta: közös, hosszú távú cél, hogy „Lisszabontól Vlagyivosztokig” szabadon lehessen kereskedni, ezért az EU-nak meg kell vizsgálnia a kereskedelmi kapcsolatok bővítését a Moszkva által kezdeményezett, január elseje óta működő, több volt szovjet tagköztársaságot összefogó Eurázsiai Gazdasági Unióval.

Egy névtelenül nyilatkozó diplomata is úgy fogalmazott a Reutersnek, hogy egyes tagállamok, köztük Franciaország és Olaszország szeretnék a szőnyeg alá söpörni az ukrán konfliktust annak érdekében, hogy felélesszék jövedelmező gazdasági kapcsolataikat Oroszországgal.

Mit szól Amerika?

Kérdés, hogy az Amerikai Egyesült Államok mit szólna egy ilyen megoldáshoz, hiszen nekik jelenleg a saját, az Európai Unióval kötendő szabadkereskedelmi egyezményük a legsürgetőbb. Mint azt a Magyar Nemzet megírta, a tervezet egyik legvitatottabb pontja, hogy országokat is beperelhetnének a jövőben azok a multinacionális vállalatok, amelyek kevesebb profitot tudnak termelni egyes kormányok piac- és fogyasztóvédő intézkedései miatt.

Ismert, Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője nemrégiben arról beszélt, hogy a kormányra nehezedő külföldi nyomásgyakorlás mögött a szabadkereskedelmi egyezmény terve áll, amelynek előnyeiről és hátrányairól „őszintén kellene beszélni”, a megállapodást nem lehet „ráerőltetni” Közép-Európára. Úgy látszik azonban – folytatta –, az Egyesült Államok nagykövetségei nem akarnak nyílt vitát, „ki akarják erőszakolni” a megállapodás ratifikálását minden európai államban.